Paklo.net,

A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ TÉRNYERÉSE

Körösényi András tipológiáját alapul véve^[1], a deliberatív demokrácia időszakában az aktívan politizálók – értve ezalatt a politikusokat és a politikát figyelemmel kisérőket – egy nagyon szűk réteget jelentettek. Tulajdonképpen egy kis létszámú, zárt csoport foglalkozott csak az államügyekkel, társadalmi kérdésekkel, és a fő motiváló erő az objektív igazság keresése volt. A pluralista demokráciában, a demokrácia történetének következő fázisában a pártoké lett a főszerep. A végső igazság helyett az érdekek kerültek előtérbe, mint a politikai cselekvés indítéka. És, ami a mi szempontunkból a legfontosabb, a politikában a választójog kiszélesítésével, mind egyre szélesebb tömegek vehettek és vettek is részt. A mai rendszert a vezérdemokrácia fogalommal jellemezhetjük, ahol azon túl, hogy a politika legfontosabb szereplői a pártok helyett a politikai vezérek lettek, a címben feltett kérdés szemszögéből lényegesebb, hogy a politikai folyamat célja nem a polgárok preferenciájának – szinte mechanikus – aggregálása lett (leegyszerűsítve, aki munkás az a munkás- v. szociáldemokrata pártra szavaz, mert az képviseli a munkások érdekeit), hanem sokkal inkább a polgárok meggyőzése, és preferenciák előállítása, azaz a véleményformálás vált elsődlegessé.

FIDESZ^[1]

Kreativitás: A Fidesz kampányfilmjei bár alkalmazkodnak a mai televíziós trendekhez – ennek megfelelően mozgalmasan vágott, dinamikus filmekről beszélünk –, mégis konzervatívnak mondhatók abból a szempontból, hogy nem próbálnak meghökkentők vagy nagyon figyelemfelkeltők lenni (szemben pl. az SZDSZ és az MDF némely kampányfilmjével, vagy akár az MSZP „Hová tűnt Orbán Viktor?” filmjével).
Kinek szól: „A jó választás, jobb élet” szlogenű kampányfilmben koncentráltan jelennek meg a Fidesz-kampány során megcélzott csoportok. (Amelyekkel az „Orbán Viktor megtanulta…” kezdetű spotok egyenként is foglalkoznak) Úgy mint a gyógyszerárakért aggódó nyugdíjas, a munkahely-teremtésben bízó munkanélküli, a családjáról gondoskodó anyuka, illetőleg a termőföldek sorsát figyelemmel kísérő vidék embere.

”közjó: fn rég irod A közösség érdeke, java, jóléte.” – Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai kiadó, Budapest 1978

”Nem azzal az igénnyel közlöm ezt az értekezést, hogy tág látókörű és gyors felfogású embereket tájékoztassak. A tudás e mestereivel szemben tanítványnak nyilvánítom magamat, és ezért előre is óvom őket attól, hogy itt egyebet várjanak, mint azt, amit saját nyers gondolataimból szőttem. Ez az írás az én méretem szerinti embereknek való ..." - John Locke: Értekezés az emberi értelemről

BEVEZETÉS

Jelen írás, foglalkozik felületesen a közjó fogalmával, ehhez a jobb megértés érdekében bevezeti a „magánjó” fogalmát. Az írás nagy vonalakban áttekinti a mai Magyarország berendezkedéséhez vezető történeti előzményeket, kiemelve a megkésettség tényét és az ebből következő adaptációs kényszert. Külön foglalkozik a Kádár-rendszerrel, majd a ma alternatíva nélküli demokratikus-kapitalista berendezkedéssel. Kitér még a közjónak a közgazdaságtanban értendő fogalmára, és megpróbálja összehasonlítani azt a közjónak a tágabb értelmével. Az írás fő állítása, hogy a modern értelemben vett közjó elengedhetetlen feltétele az olyan demokratikus és kapitalista rendszer, amely formával és tartalommal egyaránt bír. A közjót tehát tekinthetjük a demokrácia és a kapitalizmus építőkockáira – végső soron a társadalom által – feltett koronának. Ehhez azonban olyan társadalmi hagyományokra, olyan szemléletmódra van szükség, mely nem importálható olyan könnyen, mint a felszíni, formai változások.

Egy kiselőadás segédanyaga, melyet Roger Scruton Mi a konzervatizizmus? c. esszégyűjteménye alapján készítettem.

Bevezető:
- a 19. század uralkodó eszméi közé tartozik a liberalizmus és a szocializmus mellett
- a lib.-hez hasonlóan a fr. forr. hívja életre; Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról, 1790 („a konzervativizmus bibliája”)
- tradicionalizmus; organicizmus; politikai

kampányának, politikai programjának, egyéb kommunikációs csatornáinak és politikai ideológiájának bemutatása

Életút

Pécsett született 1948-ban, értelmiségi családban. Édesapja jogász, édesanyja ápolónő. 1973, 1977-ben mérnöki diplomát szerez. 1997-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán jogi szakokleveles-mérnöki diplomát szerez. Az 1971. március 15-én a Petőfi szobornál tartott ünnepségen virágot helyezett el a szobor talapzatára, ezért 1 éves börtönbüntetésre ítélték, amiből 6 hónapot le is töltött. 1989-től a terézvárosi MDF-szervezet elnöke. 1990-ben Budapest VI. Kerületében egyéni országgyűlési képviselővé választották. 1990-1993 őszéig az MDF frakció tagja, majd a FIDESZ frakcióban politizál, de MDF tagságát megtartja. 1990-1993-ig a Parlament Gazdasági Bizottságának tagja, majd alelnöke.

Írás arról, hogy az egyes napi-, illetve hetilapok - a teljesség igénye nélkül - miként interpretálták Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésen elmondott beszédét.


NAPILAPOK

NÉPSZABADSÁG

OKTÓBER 24.

Wilfried Martens neve először a 6. oldalon szerepel, ebből arra következtethetünk, hogy nem az ő beszédét tartják a meghatározó eseménynek az október 23-ai események kapcsán.

Először Niccolo Machiavelli A fejedelem c. művében foglalkozik nyíltan – többek között – ezzel a kérdéssel, és egyértelműen igenlő választ ad rá, bár más megfogalmazásban. Machiavelli szerint az uralkodónak nem kell minden tettéért külön-külön elszámolnia a népnek, hanem nagy távlatokban kell gondolkodnia és ezekben a magasabb dimenziókban kell népét/államát előrébb mozdítania. Azaz ha az egyes cselekedeteit nézzük a jó uralkodónak, nem feltétlen pozitív kép alakul ki róla, viszont ha az ország boldogulását nézzük, akkor igen. Az erkölcs tehát másodlagos a következményekkel szemben.

Az írás egy kiselőadás vázlatának készült, ez talán megmagyarázza, miért olyan, amilyen. Mivel néhány mondat szó szerint szerepel, fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy akit bővebben érdekel a téma az ne teketóriázzon, menjen el egy könyvesboltba (bár asszem már csak antikváriumban árulják) és vegye meg a könyvet!
A könyv: Roger Scruton: Mi a konzervativizmus? Osiris Kiadó, Budapest. 1995.

Ez egy esszégyűjtemény melyet Scruton, a leghíresebb ma élő brit konzervatív gondolkodó írt, és állította össze Kelet-Európa számára. Telis-tele van mókás történetekkel, óvodásoknak is nyugodtan olvashatunk belőle a délutáni foglalkozásokon, garantált siker lesz. A tréfát félretéve, tényleg egy nem rossz könyv. Bár a "Lukács György" c. esszében azt írja, hogy Lukács 1974-ben halt meg, valójában Lukács György 1971-ben hunyt el.