Paklo.net,

Kérdő mondatban miért van állítmány? – kérdem én.
Miért nem hívjuk úgy inkább, hogy: ...kérdemény?

(elnézést)

Nem tartom valószínűnek, hogy rajtam kívül bárki is észrevette volna - én meg ugye nem igazán számítok, mert én csináltam -, de kisebb változtatásokat eszközöltem a honlap küllemén. Dióhéjban a változások: új 'fő' betűtípust használunk (Lucida Grande helyett Century Gothic); a komment mező felépítését és elrendezését módosítottam, így talán átláthatóbb lett; a bejelentkezés / regisztráció kevésbé 'agresszív', tolakodó; ezen túl egyéb apróságok is történtek az áttekinthetőség érdekében.

HOZZÁVALÓK:

Száraz összetevők
- 200 g rétesliszt
- 140 g cukor
- 1 csomag sütőpor
- 1 csomag vaníliacukor
- 38 g kakaópor

Kevésbé száraz összetevők
- 0,75 dl olívaolaj
- 1,5 dl tej
- 1 tojás

Outsiderek
- 29 g tört tejcsokoládé
- 29 g tört fehércsokoládé
- magozott meggy
- muffin-papír a.k.a. kapszli (mérettől függ, kb. 12 db)

ELKÉSZÍTÉS:

1, A száraz összetevőket egy keverőtálban elkeverjük.

Most szombaton kaptam Fé-től az alábbi receptet. Még nem próbáltam ki, de rajta leszek, mert finomnak tűnik!

Szia, Pak!

Megtaláltam a citromos muffin pontos receptjét, amin úgy csodálkoztál a múltkor. Tudod, citrom vagy narancs szőröstül-bőröstül...

Kell hozzá:
- 2 db jól megmosott narancs
- 3 db tojás
- 15 dkg darált dió
- 1 teáskanál sütőpor
- 15 dkg cukor (nem tévedés, liszt ohne)

Tv-csatorna: Duna tv

Idő: 2007.06.01. - reggel félhét

Vendégek: Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke; Hegedűs Attila, a Budapesti Városvédők Egyesületének munkatársa, Huncutka kutya (Gémesié)

Történet: Az emberek felelősségéről beszélgetnek, miért nem takarítják el kutyájuk után a kutyapiszkot, közben Gémesi György - Gödöllő polgármestere, volt MDF-es képviselő és alelnök - kutyája, Huncutka élő adás közben odapottyant a stúdió padlójára. Gémesi persze nem szedi föl...

A videóhoz katt ide.

Bizonyára mindenki ismeri Sebestyén Balázst, az RTL klubos Balázs show házigazdáját. Balázs sokak képzeletében úgy él, mint egy kellemes stílusú, laza, humoros, illemtudó, mindig komilfó, megértő, empatikus, ám néha mégis csipkelődő, de azt mindig a jóizlés határain belül művelő műsorvezető. Aki így gondolja, az téved nem látta Balázs Z+-os alázós videóját, ahol egy tizenhárom-tizennégy körüli kövér pufi molett lánytól - Balázs szavaival élve egy "dagadt gecitől" v. "zsírbüfétől" (sic!) - kérdezgeti, hogy mennyit szokott enni? Otthon, amikor hazaér rögtön kirámolja -e a hűtőt? Mitől lett ilyen nagydarab? stb. Majd hogy teljes legyen a megalázás, megkéri, hogy táncoljon egy kicsit, vagy ha ez nem megy legalább forogjon körbe maga körül, mert csak akkor játsszák le a kért videó klipet. Mindezt a lány barátai előtt, akik szintén zavarban vannak Sebestyén "Mindig Korrekt" Balázs kérdéseitől (pl. egyiküket megkéri, hogy vegye le a sapkáját mivel iszonyú hülyén áll neki). Miután távoztak a helyszínről, Balázs kéjes mosollyal az arcán, vihogva nyeríti a kamerába, hogy "Isten volt", "a csaj az majdnem elbőgte magát", és hogy a jövőben ilyen műsort szeretne csinálni...

A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ TÉRNYERÉSE

Körösényi András tipológiáját alapul véve^[1], a deliberatív demokrácia időszakában az aktívan politizálók - értve ezalatt a politikusokat és a politikát figyelemmel kisérőket - egy nagyon szűk réteget jelentettek. Tulajdonképpen egy kis létszámú, zárt csoport foglalkozott csak az államügyekkel, társadalmi kérdésekkel, és a fő motiváló erő az objektív igazság keresése volt. A pluralista demokráciában, a demokrácia történetének következő fázisában a pártoké lett a főszerep. A végső igazság helyett az érdekek kerültek előtérbe, mint a politikai cselekvés indítéka. És, ami a mi szempontunkból a legfontosabb, a politikában a választójog kiszélesítésével, mind egyre szélesebb tömegek vehettek és vettek is részt. A mai rendszert a vezérdemokrácia fogalommal jellemezhetjük, ahol azon túl, hogy a politika legfontosabb szereplői a pártok helyett a politikai vezérek lettek, a címben feltett kérdés szemszögéből lényegesebb, hogy a politikai folyamat célja nem a polgárok preferenciájának - szinte mechanikus - aggregálása lett (leegyszerűsítve, ki munkás az a munkás- v. szociáldemokrata pártra szavaz, mert az képviseli a munkások érdekeit), hanem sokkal inkább a polgárok meggyőzése, és preferenciák előállítása, azaz a véleményformálás vált elsődlegessé.

FIDESZ^[1]

Kreativitás: A Fidesz kampányfilmjei bár alkalmazkodnak a mai televíziós trendekhez - ennek megfelelően mozgalmasan vágott, dinamikus filmekről beszélünk -, mégis konzervatívnak mondhatók abból a szempontból, hogy nem próbálnak meghökkentők vagy nagyon figyelemfelkeltők lenni (szemben pl. az SZDSZ és az MDF némely kampányfilmjével, vagy akár az MSZP 'Hová tűnt Orbán Viktor?' filmjével).
Kinek szól: 'A jó választás, jobb élet' szlogenű kampányfilmben koncentráltan jelennek meg a Fidesz-kampány során megcélzott csoportok. (Amelyekkel az 'Orbán Viktor megtanulta…' kezdetű spotok egyenként is foglalkoznak) Úgy mint a gyógyszerárakért aggódó nyugdíjas, a munkahely-teremtésben bízó munkanélküli, a családjáról gondoskodó anyuka, illetőleg a termőföldek sorsát figyelemmel kísérő vidék embere.

A grófnő behivja a hálószobájába az inast:
- James, vegye le a cipőmet!
- Igenis, asszonyom...
- James, vegye le a ruhámat is!
- Igenis, asszonyom...
- És a fehérneműmet is!
- Igenis, asszonyom...
- James, és elő ne forduljon még egyszer, hogy az én holmimat hordja!

'közjó: fn rég irod A közösség érdeke, java, jóléte.' - Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai kiadó, Budapest 1978

'Nem azzal az igénnyel közlöm ezt az értekezést, hogy tág látókörű és gyors felfogású embereket tájékoztassak. A tudás e mestereivel szemben tanítványnak nyilvánítom magamat, és ezért előre is óvom őket attól, hogy itt egyebet várjanak, mint azt, amit saját nyers gondolataimból szőttem. Ez az írás az én méretem szerinti embereknek való ...' - John Locke: Értekezés az emberi értelemről

BEVEZETÉS

Jelen írás, foglalkozik felületesen a közjó fogalmával, ehhez a jobb megértés érdekében bevezeti a 'magánjó' fogalmát. Az írás nagy vonalakban áttekinti a mai Magyarország berendezkedéséhez vezető történeti előzményeket, kiemelve a megkésettség tényét és az ebből következő adaptációs kényszert. Külön foglalkozik a Kádár-rendszerrel, majd a ma alternatíva nélküli demokratikus-kapitalista berendezkedéssel. Kitér még a közjónak a közgazdaságtanban értendő fogalmára, és megpróbálja összehasonlítani azt a közjónak a tágabb értelmével. Az írás fő állítása, hogy a modern értelemben vett közjó elengedhetetlen feltétele az olyan demokratikus és kapitalista rendszer, amely formával és tartalommal egyaránt bír. A közjót tehát tekinthetjük a demokrácia és a kapitalizmus építőkockáira - végső soron a társadalom által - feltett koronának. Ehhez azonban olyan társadalmi hagyományokra, olyan szemléletmódra van szükség, mely nem importálható olyan könnyen, mint a felszíni, formai változások.