Egy kiselőadás segédanyaga, melyet Roger Scruton Mi a konzervatizizmus? c. esszégyűjteménye alapján készítettem.
Bevezető:
- a 19. század uralkodó eszméi közé tartozik a liberalizmus és a szocializmus mellett
- a lib.-hez hasonlóan a fr. forr. hívja életre; Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról, 1790 („a konzervativizmus bibliája”)
- tradicionalizmus; organicizmus; politikai
szkepticizmus; antropológiai pesszimizmus; egyenlőtlenség; ideológiaellenesség;
szemantikai higiénia
Piac:
- a szabadpiac az elosztás és a csere leghatékonyabb formája
- a piac „élő anyag”, magát szabályozza, központilag nem irányítható.. máskülönben a „láthatatlan kéz” (Adam Smith) fojtogató marokká válik
- a szabadpiac nem a politikai szabadság egyetlen és elégséges forrása (->|<- liberalizmus)
Hagyomány:
- Burke, Eliot és Oakeshott értekezései alapján a hagyományos rend 5 pontja
- a hagyomány nem ellentéte a szabadpiacnak, hasonlít rá: magát szabályozza,közp.nem irányítható
Az egyén a társadalomban:
- liberális (egyén, szabadság) ->|<- konzervatív (tekintély, autoritás)
- Hegel és Bradley: az emberi szabadság és személyiség társadalmi produktum
- autonómia csak a kötelességek teljesítésével érhető el
Állampolgári hűség:
- Hegel a társadalmi kötelezettségek hármas felosztása (család, állam, felebarát)
- család, állam nem önkéntes; felebarátainkhoz (=civil társadalom)
- a legitim kormányzás feltétele ez az állampolgári hűség (társadalom, intézmények, szokások, állam), ez nem szabad
választás kérdése
Szövetség:
- nemcsak az élőkre, de a holtakra és a még meg nem születettekre is kiterjed
- nincs uralkodó célja, saját maga a cél
- közös törekvések, közös célok, „lelkesedés” elutasítása (szemben a szocializmussal)
Autoritás és személyiség:
- személyes autoritás (autoritás=a hatalom gyakorlására
való jog), korporatív személy
- az állam is személy (római jogi értelemben és bonyolultabb erkölcsi értelemben is), képes kell hogy legyen a bűnbánat, szégyen, büszkeség, tisztelet, részvét érzésére
- legitimitásérzésünk forrása az intézményekkel, joggal, parlamenttel, egyházzal, iskolákkal való személyes kapcsolatunk -> intézmények védelme
- személyes állam nem létezhet a jog által védett, törvényes ellenzék nélkül
Az állam:
a, feladata a szabad társulás szintjén nem
kielégíthető jogos igények kielégítése (jog, honvédelem, ...)
b, társadalmi konfliktusok feloldása
c, polgárok érdekeinek képviselete a hatalom
előtt (ennek biztosítása): képviselet (parlamentáris intézmények; független bíróság; fellebbezési jog)
d, alkotmányra (az „állam lelkére”) van szükség, organikus fejlődés eredménye kell hogy legyen
e, korlátozott kormányzás (< hatalmi ágak szétválasztása)
f, jogállamiság: állam és polgárai közt a jognak kell közvetítenie. szükséges feltétel: bírói függetlenség; fellebbezés rendszere; önkényes őrizetbevétel és a tárgyalás nélküli bebörtönzés lehetőségének kizárása
g, emberi jogok: nem elvont igazságszolgáltatás, hanem a legitimitás és jogállamiság értelmében
Tulajdon és igazságosság:
- a szocialistákkal szemben a jóléti állam bírálata
Család és hierarchia:
- a családnak fontos szerepe van az állam iránti kötelezettségek kialakításában
- az „egyenlőség” misztikus és irracionális elképzelés (nem a törvény előtti egyenlőség)
- feladat nem az egyenlőtlenség elleni küzdelem, hanem szélsőséges formáinak elkerülése
Osztály és intézmény:
- az osztályok nem játszhatnak szerepet a politikai folyamtokban (->|<- szocialisták)
- intézmények védelme
Vallás és erkölcs:
- az erkölcs és a vallás elválasztása a jogtól nem kívánatos
- a vallás az erkölcs egyik bástyája, az erkölcs pedig a társadalmi rend feltétele
- a jogot fenntartó közszellem a magánerkölcs (ezért elválaszthatatlan a kettő)
Forrás:
Roger Scruton: Mi a konzervativizmus? Osiris kiadó, Budapest. 1995.
Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Századvég kiadó, Budapest. 2004.
