Írás arról, hogy az egyes napi-, illetve hetilapok - a teljesség igénye nélkül - miként interpretálták Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésen elmondott beszédét.
NAPILAPOK
NÉPSZABADSÁG
OKTÓBER 24.
Wilfried Martens neve először a 6. oldalon szerepel, ebből arra következtethetünk, hogy nem az ő beszédét tartják a meghatározó eseménynek az október 23-ai események kapcsán.
Csuhaj Ildikó: Orbán népszavazást hirdetett a reformokról (6. p)
A cikk főleg a Fidesz és a KDNP Astoriánál rendezett nagygyűlését mutatja be, a cikk első felében Orbán Viktor beszédét, azon belül főleg a reformnépszavazást taglalja. A szerző a cikk végén tér rá Wilfried Martens beszédére. A közönség reakcióját (pfujolás Gyurcsány említésekor, ováció Orbán és Antall neve hallatán) emeli ki, valamint Martens két mondatát, miszerint: „lehetőség és szükség is van a változásra” és „az tisztán látható, hogy nem szabad erőszakos eszközökhöz nyúlni, hiszen senki nem hinne egy olyan változásban, amelyet valaki diktálna nekik.”
Rab László: Csapdába csalt nagygyűlés (6. p)
Ennek a cikknek is az Astoriánál rendezett nagygyűlés a témája, de itt nem a beszédek, hanem a tömeg viselkedése és reakciói kapnak hangsúlyos szerepet. Az Európai Néppárt elnökének beszédéről írja: „…Martens egynémely kijelentésésre furcsán reagáltak a >>megemlékezők<<. Amikor a német europolitikus például azt mondta, a reformkommunistáknak köszönhető, hogy a keletnémeteket kiengedték a vasfüggönyön túlra, a hallgatóság hangos füttyögésbe kezdett.”
OKTÓBER 25.
A 3. oldalon a Népszabadság álláspont rovatában felmerül Martens neve, de az újságíró nem foglalkozik vele komolyan, a 7. oldalon közölt cikk már részletesebben kitér az EPP elnökére valamint Rasmussen Martensnek írott levelére.
Nagy N. Péter: A Fidesz és a forradalom (3. p)
A politika utca iránti felelősségével foglalkozik az írás. Élesen elítéli a Fideszt, mondván hogy ők vitték az utcára a politikát. Martens neve csak utalásként szerepel: „Orbán Viktor – a háttérben Wilfried Martensszel – megint visszafordult, de arra nem vesztegetett szót nagygyűlése résztvevőihez, hogy mit tegyenek egy megbomlott város közepén.”
Szőcs László: „Riasztó, hogy támogatja ezt az embert” (7. p)
A cikk témája az Európai Parlament megemlékezése 1956-ról, valamint az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták Pártjának vitája Martens szerepléséről. Az írás első részében Rasmussen Martens ellen intézett támadásáról olvashatunk: „A legfinomabb megfogalmazás szerint is rossz ízlésre vall, ha az 1956-os felkelés 50. évfordulóján kormányellenes rendezvényen vesz részt. Legrosszabb esetben akár a magyar demokrácia aláásásának is tekinthetjük ezt”. Majd idézi az MSZP-s Tabajdi Csabát: „Martens – aki pedig 1987-ben melegen üdvözölte” Kádár Jánost – a Fidesz segédletével átírja a magyar történelmet (’56 kapcsán), illetve >>ismételten és durván beavatkozott a magyar belpolitikai viszonyokba.<<”
OKTÓBER 27.
Az újságban két cikkben szerepel Wilfried Martens neve, az 1. és a 2. oldalon. Az egyik az EPP és az ESZP vitáját taglalja valamint Orbán strasbourgi beszédét, a másik pedig Martens és Kádár 1987-es találkozását „eleveníti fel” az olvasóban, kissé elmarasztaló jelleggel.
Mondta is Orbán meg nem is (1-2. p)
Az írás első része főleg Orbán Viktor kedd esti Strasbourgi beszédével foglalkozik, majd szóba kerül Rasmussen levele, melyet az EPP visszautasított. Végül szóba kerül Kuncze Gábor, az SZDSZ elnökének Martensnek írott levele: „Kuncze felhívta Martens figyelmét, hogy >>egy olyan országban tartott beszédet, amelyet a világháború előtti és a világháborút követő diktatúrák tanítotttak meg arra, milyen iszonyatot tud művelni a tények politikai célból történő elferdítése.<<”
Rab László: Wilfried Martens, a magyarok régi barátja (2. p)
A cikk egy idézettel kezd: „Főtitkár úr! Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy körünkben fogadhatjuk és üdvözülhetjük, önt, aki hosszú évek óta magára vállalja Magyarország sorsát”. A cikk szerzője további idézetekkel próbálja összevetni az akkori és a mostani Wilfried Martenst, arra próbálja kihegyezni, mennyire álságos dolog volt Martenstől ’56 évfordulóján a Fidesz rendezvényén beszédet mondani.
NÉPSZAVA
OKTÓBER 24.
A lapszámban nem sok szó esik Martensről, mindössze egy bekezdés foglalkozik vele. Nem foglal állást Martens beszédével kapcsolatban, tényszerű marad.
Gyurcsány: nem lehet középen állni (3. p)
Egészoldalas cikk foglalkozik az előző napi megemlékezésekről, nagygyűlésről és a zavargásokról. Martens felszólalásával kapcsolatosan tárgyilagosan fogalmaz, nem foglal állást pro vagy kontra.
OKTÓBER 26.
Wilfried Martens neve 4 cikkben jelent meg.
Veress Jenő: Démonokkal harcoló (7. p)
Kemény hangvételű, főként Orbán Viktort ostorozó publicisztika. A szerző a korábbi miniszterelnököt – többek között – azzal vádolja, hogy strasbourgi beszédével Magyarország érdekei ellen foglalt állást, hogy majd így jusson hatalomhoz. Veress Jenő az EPP elnökét Orbán tettestársának titulálja: „Itthon ügydöntő népszavazás hamis ígéretével szedálja híveit, külföldön pedig rutinier módjára agitál a törvényes kormány ellen. Ebben pedig - tegyük fel jóhiszemű - tettestársa, Wilfied Martens, az Európai Néppárt elnöke.”
Kormányellenes tüntetés néppárti támogatással (9. p)
A cikk főleg Martens és Rasmussen nyilvánosság előtt (Rasmussen nyílt levele, az EPP honlapja) zajló vitáját taglalja. A Népszabadság cikkéhez (okt. 25. - Szőcs László: „Riasztó, hogy támogatja ezt az embert”) hasonlóan idézi Tabajdi Csabát, a strasbourgi magyar szocialista képviselőcsoport elnökét: „Jó lenne, ha Martens úr a jövőben nem viselkedne a Fidesz bábjaként.”
Fazekas Ágnes: Emlékek egy zűrzavaros októberi délutánról (11. p)
A fél oldal terjedelmű cikk az október 24-ei Népszabadság cikkhez (Rab László: Csapdába csalt nagygyűlés) hasonlóan inkább a megemlékezések, tüntetések és a nagygyűlés hangulatával foglalkozik, mintsem azoknak tartalmával. A szerző személyes élményeit írja le. Martens beszédével kapcsolatban nem fogalmaz meg konkrét véleményt, csak a közönségre gyakorolt hatását konstatálja: „Philip bekonferálta Wilfried Martenst, az Európai Népppárt elnökét. Attól a pillanattól kezdve lehetett fújjolni, füttyögni, üvöltözni.”
Kepecs Ferenc, Pungor András, közreműködött Regős Zsuzsanna: Orbán: ne segítsen a magyar kormánynak az unió (8-9. p)
Mint a címe is mutatja, a cikk elsősorban Orbán Strasbourgban elmondott beszédét támadja. Az Európai Néppárt elnöke is szóba kerül egy hasáb erejéig. Szó van a Rasmussennel való levélváltásról is. A Népszava főleg olyan europolitikusok véleményét idézi, melyek azt hangsúlyozzák, hogy egy ország belügyeibe ne avatkozzanak bele, mert nem feladatuk ez.
Ebben az írásban is előkerül Wilfried Martens Kádár Jánossal való találkozása a ’80-as években: „1984-ben egyébként Kádár János vendége volt Wilfried Martens. 1987-ben, amikor visszahívta, e szavakkal üdvözölte a kommunista vezetőt: >>Ragyogó emléket őrzök erről a látogatásról mind a fogadtatás melegségét, mind pedig azoknak a megbeszéléseknek az érdekességét tekintve, amelyet a magyar kormány különböző tagjaival és különösképpen önnel folytattam.<<”
MAGYAR HÍRLAP
OKTÓBER 24.
Wilfried Martens neve 4 cikkben jelent meg.
Orbán Viktor népszavazást akar (?. p)
A cikk a Fidesz Astoriánál szervezett október 23-ai pártrendezvényét mutatja be a tömeg szemszemszögéből. Nagy hangsúlyt fektet az „árpádsávos, bocskais csoportok” viselkedésére ill. reakcióira. Wilfried Martens neve épphogy csak megemlítésre kerül: „A tömegben ezalatt alig valaki figyelt Wilfried Martensnek, az Európai Néppárt elnökének a szónoklatára.”
OKTÓBER 25.
Rasmussen: veszélyes játékot játszik a Néppárt elnöke (?. p)
Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának elnökének Wilfried Martesnek írott nyílt levelével foglalkozik a cikk. Többször idéz belőle, míg a másik oldalt nem „szólaltatja meg”, szemben a Magyar Nemzet „Európában is vitatkoznak a hétfői budapesti eseményről” c. cikkével, ahol Martensé az „utolsó szó”.
Rockenbauer Nóra: Rátelepedni Európára (?. p)
A publicisztika európai távlatokban foglalkozik Magyarországgal. A szerző egyértelműen állást foglal Orbán Viktor és Wilfried Martens ellen, amikor ezt írja: „Martens […] lelkes Orbán-rajongóként [érkezett Budapestre], […] gondolatait az EPP nagyobb szégyenére meg is osztotta hallgatóságával, amikor a vandálokkal egyetértve párhuzamot vont 1956 és 2006 között, s a nemzet egységét jelképezni hivatott ünnepen a széthúzást, a békétlenséget hirdette.”
"Rasmussent nagyon félrevezették" (?. p)
Az írás Szájer József és Schmitt Pál fideszes EP képvieslők Rasmussennek írt válaszlevelét mutatja be. A cikk tárgyilagos marad, a levélből vett idézeteket nem tekinti magáénak, de nem is próbálja cáfolni azokat.
OKTÓBER 26.
Kuncze: az Európai Néppárt hasson Orbánra! (?. p)
A cikk Kuncze Gábor Wilfried Martensnek címezte levelének tartalmát mutatja be. Bár nem fogalmaz meg véleményt se mellette se ellene, azzal hogy ilyen terejedelmben foglalkozk vele azt jelzi, hogy az SZDSZ elnök levelének nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a Magyar Nemzet, aki fele ilyen hosszú beszámolóban ad hírt róla.
Lakner Zoltán: Haza és hatalom (?. p)
Lakner Zoltán politológus írásában bár sok mindenben igazat ad a Fidesznek, követeléseit jogosnak tartja, összességében mégis kritikával illeti a pártot és Orbán Viktort. Wilfried Martens beszédét pedig így jellemzi: „A Fidesz ünnepségén az Európai Néppárt kivette a részét Orbán Viktor szoborba öntésének munkálataiból.”
HETILAPOK:
MAGYAR NARANCS
OKTÓBER 26.
Nem tesz említést Wilfried Martens Október 23-ai beszédéről.
HETI VÁLASZ
OKTÓBER 26.
Nem tesz említést Wilfried Martens Október 23-ai beszédéről.
168 ÓRA
OKTÓBER 26.
Nem tesz említést Wilfried Martens Október 23-ai beszédéről.
ÉLET ÉS IRODALOM
OKTÓBER 27.
Nem tesz említést Wilfried Martens Október 23-ai beszédéről.
